miskolci ámokfutás

2009.05.04. 19:04

megszakítva a hagyományokat ezen a versenyen nem szereztem sérüléseket, pedig még provokáltam is a tüskebokrot, mikor beleguggoltam. ilyen az én szerencsém.

a miskolci versenykiírástól nem nagyon voltam elkábulva, de "ez is jobb, mint a semmi" alapon vártam azért. a meszesi pálya régi emlékeket ébresztett bennem, de a mostanság annyira hagyománnyá vált belső ívek kigumizása miatt lemondtam a kilátogatásról.

már csütörtök délután mint fő kapcsolattartási formától, az internettől búcsút véve elindultunk andival tiszaújvárosba, hogy a kellemeset összekössük a hasznossal: rokonlátogatás és verseny egyetlen hétvégébe belesűrítve. tervek szerint péntek reggel lemegyünk babicsekkel gépátvételre, majd akkreditácó, aztán jöhet egy jófajta prológ. első módosítás után az terv a következő lett: én lemegyek gépátvételre, majd akkreditálok és andi utánam jön prológra. és ezek után a végeredmény: lebuszoztam miskolcra. lesétáltam akkreditálni. tovább buszoztam gépátvételre, majd visszarobogtam prológra.

oroszlánkirályok merengés

méhtelepre még időben érkeztem, mert épp csak akkor gurult át orb első autója (sajnos a másodosztály lekéstem). elkezdtem szépen "dolgozni", közben találkoztam duenbácsival, aki finoman rám parancsolt, hogy portré!! és igaza van. néha nem árt a változatosság nálam sem, új dolgokat is ki kell próbálnom. van még mit gyakorolnom (de a lesifotózás nagyon jól megy). nagysokára 91-es rajtszámmal befutott a várva várt hölgy is, ami már lassan a gépátvétel végét jelentette, és egy kis felüdülést is számomra. gyors értekezés a maricsek team tagjaival, fotózkodás, megtörténik a hitelesítés, és már csak a távolodó hangját hallom a toyota celicának. még illemből szaladok egy kört, 1-2 képet elkattintok majd kényelmesen megindulok a népkert irányába.

természetesen most is eltévedtem kicsit (tavaly nagyon), de 10 perces botorkálás után megtaláltam az utam (amiben nagyban segített a salakpályáról kihallatszó erős motorok erős hangja). belépéskor meglepetés fogadott, az éves médiás belépő nem volt elegendő a belépéshez, de szerencsére még reggel beszereztem a csúnya külsejű, helyi bilogot, így mégis bejutottam. az igazi akadály az volt, hogy aki bement, és kijött valamiért, többet nem mehetett be. itt leginkább azok buktak, aki kint felejtettek pl. valamit az autóban, vagy egyszerűen még ki akartak látogatni a rajtdobogóhoz. nem értem, miért nem lehetett a médiásoknak is adni egy karszalagot, mert ahogy elnéztem, a színes karszalaggal rendelkező szurkolók simán ki-be járkáltak a pénztárak között. szerencsére nekem se autóm, se kedvem nem volt kiténferegni dobogóhoz, így megfelelő helyet kerestem a délután fennmaradó idejének eltöltésére. először a "boxutcát", ill. a külső íven próbálkoztam a képek gyártásával, majd mivel idén lehetőséget kaptak a mellényes médiaképviselők, hogy bemenjenek a salak közepére (és persze a nem mellényes "médiaképviselőket" is beette a fene), inkább bentről igyekeztem rágyakorolni a négykerekűek versenyére. a sok médiás között akadt sok ismerős arc is, és találkozhattam már névről, de személyesen még nem ismert kollegával is (pl. pepe). a salakmotorosok versenyét nem volt időm megunni, mert szerencsére éppen akkor végeztek, mikor már kimondtam volna, hogy "mikorfejezikmárbe?". iszonyatosan hangosak azok a motorok, tehát örülök is, hogy részt vehettem egy ilyen rendezvényen, de kicsit ilyesztő is volt látni, mikor a motoros elbukik és beszorul a felfújt "aircare" (ha így nevezik) alá...

rövid szünet alatt elpakolták a felfújható védőfelszerelést, versenyképessé alakították a pályát, és beengedték az első két autót. azt hittem, gyorsan lenyom 1-1 karikát a két béres, de meglepetésemre az előfutók érkeztek, egyiket bútor robi vezetve, oldalán duennel... szép az a vfts, de nem szeretem fotózni (ugyan ez a helyzet bedőék evo9-esével is), és mint mindig az első autók nálam nagyon nem szoktak sikerülni (de szerencsére azért nagyon $zarok se lettek) ;) persze sokminden függött a látványosan közlekedő autóktól is. volt aki nagyon vaddisznó módjára jött, pl: asi (hatalmas pozitív meglepetés volt!!!! - sok N-es inkább ki se jött volna a pályára :( ), gyarmati ariel is nagyon jól jött, érditibike, borsi, pethőtyutyu és gondolom a két bérest már meg sem kell említenem. rajtuk kívül voltak még szebben közlekedő emberkék, és volt olyan is aki csak teljesítette a távot... sajnos a sötétség közeledtével egyre gyengébb képeket produkáltam, így egyre erősebben játszottam a távozás gondolatával (mert ugye a busz nem vár meg, és azért emberi időben is haza kellene érnem), de még néhány mókás képet lőttem, szép volt a naplemente. szóval a mucsina-csoór párost még megvártam, de utána muszáj volt sietni a buszra, amire később azt hittem, nem fogok felférni, mert belefutottam egy szerenádozó diákcsoportba. szerencsére ennek előnye is volt (na meg helyem is lett), mert a sok diák között nekem is jutott diákjegy (vén szamár létemre) :D

nap végi zárásként a szokásos képfeltöltés, akksitöltés, tisztálkodás, majd 5 másodperces álombamerülés történt.

másnap reggel előző napi portól égő szemekkel ébredtem (pedig alaposan alaposan megmosakodtam, mert sötétedett tőlem a kád vize), összeszedtem cókmókomat, majd lebattyogtam ásához, és irány az igazi versenypálya. megbeszélés szerint szemerénél letettük a focust, és elkezdtünk sétálgatni pusztaradvány irányába.

persze elképzeléseim színhelyére nem jutottunk el, útközben megálltunk a visszafordító kombinációk elején - ahol még volt lendület normálisan bevenni az első kanyarokat. meglepetésemre rögtön beszólt valaki a susnyásból, hogy "te aztán biztos nem fogsz beállni elém..." rögtön ment vissza a válasz: "attól nem kell tartanod..." gondolatban még hozzáfűztem, hogy a nagy arcodtól már nem lenne ott hely... a magyar szurkolók sokkal parasztabb módon viselkednek, mint a szlovákok, tehát szerintem semmi jogunk/okunk szidni az északi szomszédokat (először a saját portánkon kellene rendet tenni). nem tudom ki taposhatott emberünk lelkébe, melyik médiás széles háta volt neki útba, de nem értem, miért kell általánosítani, és bunkó módon viselkedni... majd egy másik önkéntes "vigyoriművész" állt be néhány méterrel mellénk és telefonon panaszkodott ismerősének, h már megint beálltak mellé a médiások. végül nem bántuk meg, hogy itt maradtunk a kanyarban, mert volt látvány, volt megforgás is. az első osztály szépen végig eljött. majd következett a másodosztály. aminek nagyon örültem, hogy nem a mezőny végén eresztik le őket, így még emberi időben, többen láthatják őket. csak sajnos ugyanúgy, mint egerben, most miskolcon is már az első gyorsaságijukon alig voltak talpon, vagy koccmentes állapotban. nem tudom, hogy ez annak volt-e köszönhető, hogy a pálya szélén kevésbé hozzáértő "rendező"emberkék voltak kiállítva (már ahol voltak), mert nálunk is elsőversenyes koma álldogállt az árnyékban és azt se tudta, hogy hol van, mit lát... a gumit se rakta volna vissza a helyére, ha nem szól neki valaki, de ez örömünkre csak a kör végén történt meg. mégis a nap legszomorúbb  eseménye számomra az volt, hogy megtaláltam a fény-szög szempontból az egyik legoptimálisabb helyet a fotózásra, a kicsi celica nem jött... később kiderült, hogy technikai gondok miatt elrajtolni sem tudtak :(

a következő kört mi lusták egy kanyarral feljebb néztük, tehát az előző kanyart szemből, követve a nap vonulását (és innen a rallyrádiót is jobban hallhattuk, és kevésbé a "kedvesszomszédok" mormogását) . az élmény duplajó volt, voltak szép fordulások. és ismét produkálódott egy megforgás a historic mezőny egyetlen párosától, vargáék a zsigával... ez a jelenet napi zárásnak tökéletes lett volna, ha nem megyünk még a szervizbe, mert ez így ügyesen ki lett találva, időben is nagyon szuperek voltunk (bár kicsit meglepődtünk, mikor nem találtuk a szervizt - mert "kislétszám" jobban össze voltak sűrítve a belső, kavicsos udvarban), de befutottunk, az összes versenyzőt megelőzve vagyis előttük odaérve :) próbálkoztam jó képek készítésével, míg eszembe nem jutott: PORTRÉÉ!!! és itt a lustaság diadalmaskodott. egész egyszerűen úgy, hogy megálltam a "kapuban", ahol bejönnek az autók (fotózzz), kimennek az autók a parc fermébe (fotózzz), és jönnek vissza a versenyzők overallban, tűzállóban (fotózzz). mindenki boldog. vannak autós képek és portré képek is :D persze ennyivel nem értem be, így mászkáltunk is a parkban... viszont hibát követtem el, mert a sapkámat bent hagytam a kocsiban, és már engem is a napszúrás esete (lásd lentebb egerben) kerülgetett, mikor megláttam, hogy a suzuki depónál sapkákat osztogatnak. csak mire odaértünk, már nekem nem jutott. találkoztunk gbarthaval, aki meglátta, hogy éppen le szeretném fotózni és belevegyült a tömegbe (persze így is lencsevégre került). mivel nagyon megragadó hangulata nem volt most a szerviznek, így búcsúzkodtunk, és hazafele vettük az irányt. útközben nem tudtuk eldönteni hol folytassuk a másnapi versenyt (és most andinak is lesz beleszólása), így felszaladtunk, hogy megbeszéljük a dolgot, ezzel hamar végeztünk, így gyorsan megkajálhattam a napi nokedliadagomat (csütörtökön tojásosnokedli -sajna saláta nélkül, pénteken nokedli tejszínes hússal, szombaton nokedli pörkölttel...), majd ezek után következhetett andibaba születésnapi tortája. itt derült ki, hogy én keverem a dobostortát a ... elfelejtettem milyen tortával... csokitortával. nem számít. :) volt minden, bőség kánaán, degeszre ettem magam.

vasárnap reggel ébresztő, andi nagyon kedvetlen volt, láttam rajta, hogy nem akar jönni, de vártam, hogy ezt tudassa is velem. ez meg is történt, majd csúnya szemforgatások, morgások mindkét oldalról, de végül is csak sikerült lerángatni pályára. szerintem nem nagyon bánta meg végülis a dolgot, bár az odaút már izgalmasan kezdődött. ásá szokásához híven tempósan közlekedett most is, és egy corsa előzésekor az adrenalin szintünk kicsit megemelkedett: szemből jött egy fehér ótó, ami mögött jött egy másik bordó (ezt valószínű ádám nem látta, mert majdnem kiugrott elé), hátulról hatalmas sóhajtás hallatszott, majd csendesen folytattuk utunkat.

ádám: nem vezetsz rosszul, ezt egy szóval sem állítja senki (mindig illedelmesen indexelsz!). de ha nem sietünk sehova, és van veled más is a kocsiban, akkor ne csinálj ilyen akciókat! főleg, ha szépen megkér rá (vagy ha tudod, hogy nem szeretné). mint pl. vasárnap, mikor "üldözted" a hadikos opelt. (nem siettünk sehova, kitárgyaltuk, hogy husi biztos nem vezeti) :)

(nem hiszem, hogy neked is érdeked, hogy a kocsidból kimarkoljuk a kapaszkodókat és azzal együtt búcsúzzunk el) ;)

az napi első gyorsasági szakaszunk hídvégardóra lett kinézve. itt összefutottunk edelenyberessel és testvérével + egy apuval. ádám és matsek  a kanyar előtti egyenessel szemben maradtak, mi "fotósok" pedig a kanyar utáni kigyorsítós részen foglaltuk el a helyünket (külső íven -  partoldal tövében). tavaly nem volt egy élménydús kanyar, így kicsit kedvetlenül fogadtam, hogy oda megyünk. ezzel szemben kellemes meglepetés volt, mikor több akciót nézhettem végig (akár közvetlen közelről). először asi lepett meg, mikor (szerintem előre eltervezett számításai szerint) nagyon jó kis tempóban, nagyobb ívben vette a kanyart, lejött a fűre is, és tőlem szerencsére jó 1 méterre robogott el, de mögöttem már közelebb voltak hozzá a fotósok. dobogott kicsit a szívem. igyekeztem elkerülni andi tekintetét, aki mindent látott................................................

rögtön utána hideg érkezett, aki hasonló mutatványt hajtott végre, de nem volt annyira "veszélyes". közben azon vettem észre magam, hogy már nem a partoldal alján ücsörgök, hanem már a partoldal tetején :) ezen kívül volt még egy "komolyabb" elfékezés és árokfogás, meg néhány kisebb kisodródás, porolós kanyarvétel :)

vasárnap már sokkal kisebb létszámú mezőny gurul le a pályákon így a gyorsok között sokkal több idő szokott maradni, mint amit az időtervekben megjósolnak.

ezúton szeretném megköszönni edelenyberesnek és családjának a szíves meghívást és vendéglátást, amiről a hosszú szünetben gondoskodtak! volt terülj-terülj asztalkám és beszélgetés komoly dolgokról - is. ennél kellemesebb időtöltést kedves emberek társaságában nehéz lenne találni :)

a hétvége legrosszabb pontjára mentünk ezután, buzita-tetőre. nem tudom, mennyire számított, hogy utolsó gyorsasági, mert nagyon lassan, látványtalanul jöttek nagyon sokan, gondolom náluk már csak a célba érkezés volt fontos.

szerencsére hamar vége lett a körnek, és a kellemetlenül sok iq harcost sem kellett már elviselni (amiről szót nem ejtenék, akit érdekel itt olvashat róluk bővebben)

verseny végeztével ásá visszavitt minket miskolcra (köszi mégegyszer ádámnak), menet közben bambulós bealvós játék a vonaton, hazaérkezés után gyors képválogatás, esetleges szerkesztés és mély álom...

versenyösszegzés (és tovább nem is untatlak benneteket kitartó olvasók):

nagyon jó pörgős - fényes verseny volt, sajnos nagyon sok hozzá nem értő állt mellényben az út szélén (és itt nem fotóskollegákra gondolok)

ami már régóta nem tetszik még, az a kanyarok kigumizása. szerintem ez miatt nagyon sokat veszít a látványosságából a rally, persze gondolni kell a civil autósokra is, akik közlekednek versenyek után a pályákon (tapasztaltam, hogy vétlen sofőrök szenvedtek balesetet, mert nem volt letakarítva az út!). szörnyű dolog ez a válság, de ha már rally, akkor legyen igazi rally (tökön-babon át), és mivel takarítani úgyis kell, akkor iparkodjanak a kedves rendezők!

a szlovákoktól nem félni kellene, hanem példát venni róluk. kultúráltan szórakoznak, nem szemetelnek, nem ugrálnak az úton, és mindvégig józanok... 

mutassuk meg északi szomszédainknak, hogy mi is tudunk jól szórakozni, barátságosan! találkozzunk a salgo-gemer rally-n!

 

ui: kicsit fáj a dolog a szívemnek (lehet bennem van a hiba), nagyon dícsérik bársony péter fotóit a duenen (és tényleg jó képei vannak),  de azt hiszem ha én is csak első 10-15 autóról tennék fel képeket, akkor tudnám hozni a szintet. de nem vagyok benne biztos, hogy a 72-es, vagy a 68-as rajtszámú (most csak találomra írtam két számot) versenyzőpáros is örülne ennek.  a lényeg a lényeg: elnézést kérek a tömegképeknek tűnő ömlesztéséért, szeretnék mindenkinek megfelelni, de szerencsére amíg ilyen szép nevezési létszám van, addig előfordul majd a közeljövőben hasonló gond. igyekszem majd minden lehetőséget megragadni a "művészképek" gyártásához.

 

köszönöm a figyelmet, a sok bíztatást! :)

kapcsolódó galléria

A bejegyzés trackback címe:

https://don-foto.blog.hu/api/trackback/id/tr471102739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neomatsek 2009.05.06. 13:50:42

a sacher tortával keverted a dobost,de az elfogyasztott mennyiség láttán,szerintem nem okozott ez neked akkor lelki törést:D:D:D:D
a képekhez annyit,h igen,szép képeket csinált bársony peti,csak épp kb az első 15 autó van rajta csak,a mezőny pedig ennél jóval népesebb volt...szal szerintem meg kell találni az egyensúlyt,h a mennyiség ne menjen a minőség kárára
süti beállítások módosítása